Témakör
Sorszám
Megjelent
Kibővült
Fordította
Póluseltolódás >
< 30 >
1995 júliusa előtt
96/1-2,9; 97/2; 02/4
longint

map
ZetaTalk: Olvadó jégsapkák


A kataklizmák után a jelenlegi sarki jegek olvadni kezdenek, míg ezzel egy időben újraképződnek az új sarkoknál. Az olvadás gyorsabban fog történni, mint az újraképződés, mivel a jég képződésénél több tényező van játékban, mint a jég olvadásánál. Elmagyarázzuk. A korábbi sarkokon lévő jég immár a Nappal fog farkasszemet nézni, és az olvadás mértékét a levegőhőmérséklet és a napsugarak elnyelődése fogja meghatározni, mely mindkettő magas lesz, amint a régi sarkok immár lényegében az új egyenlítőnél fognak tartózkodni. Az új pólusoknál bármely víz meg fog fagyni, de a jég felépülése egy sarknál egyáltalán nem a vízből történik, amely történetesen oda került akkor, amikor a sark felvette a helyzetét. A felépülés a csapadékból jön, és ez több száz év alatt halmozódik fel. Egy ponton a folyamat egy egyensúlyt ér el, jéghegyek leszakadásával és melegebb vizek felé sodródásával, stb. A Föld, ennek következtében, Több vizet fog látni az óceánjaiban egy jó ideig a kataklizmák után.

Az emberiség tudósai kiszámították, hogy az antarktiszi jég teljes elolvadása a világtenger szintjének 200 lábnyi (61 méteres) megemelkedését okozná. Ez a számítás a vízfelszín feletti jég elolvadásának és a víz térfogatába való visszatérésének, és kiegyenlítődésének hatását vizsgálja. Többminden történik az eltolódás során és bizonyos idővel azt követően, amikor is a létező sarkok az egyenlítői nap sugarai alá helyeződnek, és a világ valamennyi aktív vulkánja kitör. Mekkora hő fejlődhet a kéreg és a mag elválásának és a mag kéreg alatti elmozdulásának hatására? Mekkora hő szükséges a kőszikla elolvasztásához, az egyik lemeznek a másik alá való gyors lesüllyedése során, amiről a nyugati indiánok és a legutóbbi póluseltolódás közel-keleti szemtanúi beszámoltak? Milyen gyorsan disszipálódik a hő, akár a tábortüzek hamujából, a szabad ég alatt, vagy egy fotel ülőkéjéről, melyről a benne ülő az imént kelt föl? A legtöbbjét a Föld felszínének a hatalmas óceánok fedik be, melyek teljes egészükben felmelegszenek, hideg helyek nélkül, az eltolódás után, és nem térnek vissza, hogy hideg helyeik legyenek, amíg néhány évszázad el nem múlik. Ez a melegebb víz a felelőse a tengerszint megemelkedésének, általában.

Míg az új pólusok teljes kialakulása évszázadokba fog telni, addig a létező sarkok hirtelen egy egyenlítői napi olvadás alá taszítódnak. Az olvadó sarkok így meg fogják emelni a tengerszintet, világszerte, 650-700 lábbal (200-213 méterrel) két éven belül. Az e szint alatt élő túlélők újra- és újra költözésen fogják magukat találni, ahogy a folyók kezdik kiönteni a töltéseiket és az ingoványos területek tavakká változnak. A túlélési helyeket tervezőknek erre tekintettel kell lenniük csakúgy, mint vészkijáratokra az emelkedő víz által esetlegesen foglyul ejtett túlélők számára. A túlélési helyeket a képességük szempontjából kell kiválasztani más szárazföldi területekkel való összeköttetésükre, amelyek majd szintén a víz vonala fölött lesznek, hogy így a technológia és a szakismeretek a túlélők között megoszthatók legyenek. A túlélők így egymás meglátogatását lehetségesnek, és nem lehetetlennek fogják találni egy új világban térképek, és egészen bizonyosan útmutatók nélkül csónakok útnak indítása ügyében egy majdan végtelennek tűnő tengerre.

Belebocsátkozva a feltételezésbe, hogy az új pólusok, lényegében, mindig is ott voltak, ahol ma találhatók, az emberek fúrómintákat vettek, melyekről azt feltételezik, hogy megfagyott emlékét képezik egészen eónokig visszavezető klímaváltozásoknak - egy porréteg itt, egy csipetnyi vegetáció ott, egy magasabb széndioxid-koncentráció itt, és így tovább akárhány változóval. Mindamellett, egy fa évgyűrűivel ellentétben, melyek mutatják a fa életkorát, a jégrétegek nem mutatják meg mindazt, ami hiányzik. A fatörzsre egy egészként tekintenek, egy fa életkorát tükrözve, ám a sarki jég életének csak azt a részét tükrözi vissza, ami nem olvadt el. Sok eltolódás csekély, így részleges olvadást okozva vagy csak az egyik oldalon okozva olvadást. Ezért, a létező sarkok esetében, vannak helyek, ahol a jégben megmaradt törmelékek vagy gázok egy hosszú mesét mondanak el.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com