Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995. december |
- |
Míg az előember különböző majom, majomember és létező humanoid formák keveréke volt, addig az előzéta egyáltalán nem hibrid volt, hanem áttelepített. A világok, melyekbe minket helyeztek, nem tartottak fenn egyetlen olyan életformát sem, amely eléggé összetett lett volna ahhoz, hogy egy intelligencia alapjának lehessen tekinteni. Túl nagy volt a szakadék. Következésképp az előzéta teljes kifejlettségében és tudatosságában lett a zétai világokba helyezve. Mivel ez kellett legyen a 3. denzitású létünk, az előzétába képződő entitások inkarnálódtak, ezt az áttelepítést megelőzően, tulajdonképpen a születésükkor. Mint azok az áttelepítettek, akik most a Földön az emberrel együtt élnek, az előzéta is tudatában volt az áttelepítés szándékának. Ezért amikor áttelepítették, az előzéta megsokszorozódott, olyan terjedelemben, ahogy a világaink a népességet el tudták látni, úgy, ahogy az emberek tették a Földön.
A primitív humanoid kultúrák mindannyian rendelkeznek néhány hasonlósággal, a test típusok hasonlóságainak következményeként. Minthogy meztelen és kevés szőrzete van, a humanoid az elemektől védelmet keres. A fegyverek és szerszámok jól illenek a kézhez és a karhoz, így ezek nem olyan eltérőek a humanoid csoportok között. A társas szerveződés, ahogy bárki láthatja, aki megfigyel egy csapat majmot, az állati formával együtt jön. A domináns hím, a poligám hím, a vadászó csapatok, az elárvult fiatalok örökbefogadása - a korai zéta kultúrák előre kiszámítható útvonalakon fejlődtek, ahogy az összes korai humanoid kultúra ezt teszi.
Az előzéta különbözött a jelenlegi formánktól, főként agytérfogatban és a szellemi képességeket illetően. Az előzéta zömökebb is volt, nagy, lapos lábai voltak, és a megjelenésében volt valami alacsony homlok, a fején pedig inkább egy kiugrás volt hátrafelé, mintsem kerek lett volna. A nagy szemünk egy alkalmazkodás volt a mi világainkhoz, melyek fakóak a ti mértékeitekhez, így az előzéta egy kicsit vak volt az új otthonában, ami nem volt probléma, mivel az egyetlen veszélyt, amivel az előzétának szembe kellett néznie, a saját fajtársai jelentették. A mi világainkban nem voltak ragadozók, de még növényevő állatok sem - csak növények és bogarak.